az oldódás folyamata

Az oldódás során bekövetkező energiaváltozást az oldáshővel jellemezzük.Az oldáshő a rácsenergia és a hidratációs energia összege.Az oldáshő megmutatja,hogy mennyi hő szabadul fel vagy nyelődik el,ha 1 mol oldandó anyagból nagy mennyiségű(nagyon híg)oldatot készítünk.jele:   delta     oH; mértékegysége: kJ/mol.Exoterm oldódás esetén az oldáshő előjele negatív,endoterm oldódás esetén pozitív.

Az oldódás sebességén az időegység alatt feloldott anyag mennyiségét értjük.Az oldódás sebességét növelni lehet keveréssel,a hőmérséklet növelésével (gázok esetén a nyomás növelésével is) ,vagy az oldott anyag és az oldószer érintkezési felületének növelésével ( szilárd anyag esetén pl. aprítással.

széntetraklorid, apoláris oldószer

víz, poláris oldószer

Az oldódás mértékén egy adott mennyiségű (pl 100g) oldószerben feloldható anyag maximális mennyiségét értjük.Az oldódás mértéke függ az oldott anyag és az oldószer minőségétől,a hőmérséklettől (gázok esetén a nyomástól is), de nem függ a keveréstől és az aprítástól.Az oldódás mértékének az oldott anyag és az oldószer minőségétől való függést fogalmazza meg a „hasonló a hasonlót adja” vagyis poláris oldószer poláris anyagot old jól,alpoláris oldószer apoláris anyagot old jól.