2012. április 19., csütörtök

2012. március 26., hétfő




jód vízben,alkoholban és benzinben
 Kísérleteink a témával kapcsolatban:


Az oldódás alapszabálya az az hogy poláris anyag poláris oldószerben, apoláris anyag apoláris oldószerben oldódik.
A leggyakoribb poláris oldószer a víz. Apoláris oldószer a CCl4-széntetraklorid.
1. Réz-szulfátra /kék/ vizet öntünk. Láthatóan jól oldódik. Mert a réz-szulfát poláris, így a vízben jól oldódik.Az ionrácsos vegyületek általában jól oldódnak vízben.
2. Jódra vizet öntünk.De nem oldódik. Apoláris anyag poláris oldószerben nem oldódik.
3. Egy másik kémcsőbe a jódra széntetrakloridot öntünk. Így már oldódik. Mivel a jód apoláris,ezért csak a széntetrakloridban tud feloldódni,mivel az egy apoláris oldószer.
4. Amelyik kémcsőben van a jód és víz,arra még öntünk széntetrakloridot. Itt a jód átoldódik a széntetrakloridba,így két fázist kapunk,mivel a víz nem oldódik, láthatóan elkülönül. 

jód széntetrakloridban
réz-szulfát





2012. március 25., vasárnap

Kérdések:
1. Mi az oldódás fogalma?
2. Ismertesd az oldódás fajtáit rövid leírással!
3. Ismertesd az oldat fajtáit rövid leírással!
4. Mi a tömegkoncentráció?
5. Mi az oldáshő?

Az oldat: A többkomponensü anyagi halmazokat keverékeknek is nevezzük.Az egyfázisú keverékek közé tartoznak az oldatok.Az oldatok több komponensü-oldott anyagból és oldószerböl álló-cseppfolyós halmazállapotú anyagok.
Az oldódás: Oldódásnak nevezzük az oldódó anyag és az oldószer kémiai részecskéinek elkeveredését. Az oldódás az oldódó anyag és az oldószer közötti kölcsönhatás eredménye. Az oldás során az oldódó anyag részecskéi között ható kötések felbomlanak,és új kötések alakulnak ki az oldandó anyag részecskéi és az oldószer részecskéi között.
Endoterm és exoterm folyamat: Mivel az oldódás kémiai kötések felbomlásával és kialakulásával jár, ezért szükségképpen energiaváltozás is kíséri. Amennyiben a régi kötések felbontásához nagyobb energia szükséges,mint a kialakuló új kötések energiájának összege,az oldódás során a rendszer energiát vesz fel a környezetétől. Ilyenkor az oldódás endoterm folyamat,és ezt úgy észlelhetjük hogy az oldat és környezete lehül.Fordított esetben,tehát ha a régi kötések felbontása kevesebb energiát igényel,mint a hidratáció során felszabaduló energia,a rendszer energiát ad át a környezetének.Ilyenkor az oldódás exoterm folyamat,és ezt pedig úgy észlelhetjük,hogy az oldat és környezete felmelegszik.

az oldódás folyamata
Az oldódás során bekövetkező energiaváltozást az oldáshővel jellemezzük.Az oldáshő a rácsenergia és a hidratációs energia összege.Az oldáshő megmutatja,hogy mennyi hő szabadul fel vagy nyelődik el,ha 1 mol oldandó anyagból nagy mennyiségű(nagyon híg)oldatot készítünk.jele:   delta     oH; mértékegysége: kJ/mol.Exoterm oldódás esetén az oldáshő előjele negatív,endoterm oldódás esetén pozitív.
Az oldódás sebességén az időegység alatt feloldott anyag mennyiségét értjük.Az oldódás sebességét növelni lehet keveréssel,a hőmérséklet növelésével (gázok esetén a nyomás növelésével is) ,vagy az oldott anyag és az oldószer érintkezési felületének növelésével ( szilárd anyag esetén pl. aprítással.
széntetraklorid, apoláris oldószer




















víz, poláris oldószer
Az oldódás mértékén egy adott mennyiségű (pl 100g) oldószerben feloldható anyag maximális mennyiségét értjük.Az oldódás mértéke függ az oldott anyag és az oldószer minőségétől,a hőmérséklettől (gázok esetén a nyomástól is), de nem függ a keveréstől és az aprítástól.Az oldódás mértékének az oldott anyag és az oldószer minőségétől való függést fogalmazza meg a „hasonló a hasonlót adja” vagyis poláris oldószer poláris anyagot old jól,alpoláris oldószer apoláris anyagot old jól.

Telítetlen és telített oldat:
Azokaz az oldatokat,amelyekben-adott hőmérsékleten és nyomáson-már nem tudunk több oldódó anyagot feloldani,telített oldatoknak nevezzük.A telített oldat összetétele az oldhatóság.Az oldhatóságot leggyakrabban tömegszázalékban vagy 100 g oldószerben oldható anyag tömegével szoktuk megadni.Biztosan telített az oldat,ha a cseppfolyós halmazállapotú oldat tartósan érintkezik a fel nem oldott anyaggal.Ilyenkor időegység alatt ugyanannyi anyag oldódik mint amennyi kiválik.Más szavakkal az oldódás sebesége megegyezik a kiválás sebességével.Ezt az állapotot nevezzük oldódási egyensúlynak.A telített oldat tehát oldódási egyensúlyban van a fel nem oldott anyaggal.
Azt az oldatot,amelyik-adott hőmérsékleten és nyomáson-kevesebb oldott anyagot tartalmaz,mint a telített oldat,telítetlen oldatnak nevezzük.A telítetlen oldat még képes további oldódó anyagot (fel)oldani.
Oldatok összetétele:
Az oldatok összetételét általában az oldott anyag mennyiségének az oldat mennyiségéhez való viszonyításával adjuk meg. Ezt a mennyiségi viszonyt gyakran fejezzük ki százalékban. Így beszélünk tömegszázalékos, térfogatszázalékos és anyagmenyiség-százalékos összetételről.A százalékos összetétel azt fejezi ki, hogy az oldat mennyiségének (tömegének,térfogatának,anyagmennyiségének) hány százaléka az oldott anyag mennyisége.(tömege,térfogata,anyagmennyisége)    

A koncentráció:                                                                                                                           
Mivel az oldatok folyadékok, és a folyadékoknak könnyebb a térfogatát megmérni, mint a tömegét, ezért fontos tudnunk, hogy egységnyi térfogatú oldatban mennyi oldott anyag található.Ha az egységnyi térfogatú oldatban lévő oldott anyag tömegét adjuk meg, akkor tömegkoncentrációról, ha az anyagmennyiségét, akkor anyagmennyiség-koncentrációról beszélünk.

A tömegkoncentráció az oldott anyag tömegének és az oldat térfogaténak arányát fejezi ki: cm=moa/Vold.  Mértékegysége leggyakrabban  g/dm3 vagy g/cm3  . Ilyen koncentrációegységgel találkozhatunk például az ásványvizek összetételének megadásakor is: a „dús” ásványvíz szén-dioxid tartalma általában 4-5 g/dm3  .(Vigyázat! Mértékegysége ugyanaz mint a sűrűségé, de a két menyiség különbözik egymástól.A sűrűség esetén ugyanis ugyanazon anyag tömegének és térfogatának arányáról van szó.)
Az anyagmennyiség-koncentráció („mólkoncentráció”, „molaritás”, „koncentráció”) az oldott anyag anyagmennyiségének és az oldat térfogatának arányát fejezi ki: cn=noa/Vold . Mértékegysége leggyakrabban: mol/dm3  

Oldatok higítása és töményítése:
Higítás során az oldat koncentrációja csökken, töményítés során az oldat koncentrációja nő. Egy oldat higítását vagy töményítését többféle módon végezhetjük el.
Az oldatok töménységét megváltoztathatjuk az oldószer mennyiségének változtatásával. Ha egy oldathoz további oldószert adunk, a kapott oldat az eredetinél hígabb lesz, ha oldószert „vonunk el” (pl: elpárologtatjuk), akkor az eredetinél töményebb oldatot kapunk. Az oldószer mennyiségének változtatása nem befolyásolja az oldott anyag mennyiségét. Az eredeti oldatban ugyanannyi oldott anyag volt, mint a higítás vagy a töményítés során nyert oldatban van. Az oldott anyag mennyiségének megváltoztatása is befolyásolja az oldatok töménységét. Ha egy oldatban további anyagot oldunk, a kapott oldat az eredetinál töményebb lesz. Ha egy oldatból oldott anyagot „vonunk el” (pl:lehűtéssel kristályosítjuk), akkor az eredetinál hígabb oldatot kapunk. Az oldott anyag mennyiségének változtatása általában nem befolyásolja az oldószer mennyiségét. Az eredeti oldatban ugyanannyi oldószer volt, mint a higítás vagy a töményítés során nyert oldatban van.
egyre töményebb réz-szulfát oldatok
Egy oldat töménységét megváltoztathatjuk úgy is, hogy egy másik – vele megegyező oldószerből és oldott anyagból álló- oldattal keverjük össze. Amennyiben a hozzákevert oldat töményebb, akkor az eredeti oldatot töményítjük, amennyiben a hozzáadott oldat hígabb, az eredeti oldatot higítjuk. Amikor egy oldatot egy másik oldat hozzáadásával higítunk, vagy töményítünk, akkor mind az oldott anyag, mind az oldószer tömege megváltozik.

2012. március 13., kedd

A blog megalakult és készen áll arra,hogy hasznos, új és érdekes információkkal lásson el titeket


AZ OLDÓDÁS FOLYAMATÁRÓL