A kémia prezentációhoz tartozó ppt képei itt láthatóak:
Az oldódás folyamata
2012. április 19., csütörtök
2012. március 26., hétfő
jód vízben,alkoholban és benzinben |
Kísérleteink a témával kapcsolatban:
Az oldódás alapszabálya az az hogy poláris anyag poláris oldószerben, apoláris anyag apoláris oldószerben oldódik.
A leggyakoribb poláris oldószer a víz. Apoláris oldószer a CCl4-széntetraklorid.
1. Réz-szulfátra /kék/ vizet öntünk. Láthatóan jól oldódik. Mert a réz-szulfát poláris, így a vízben jól oldódik.Az ionrácsos vegyületek általában jól oldódnak vízben.
2. Jódra vizet öntünk.De nem oldódik. Apoláris anyag poláris oldószerben nem oldódik.
3. Egy másik kémcsőbe a jódra széntetrakloridot öntünk. Így már oldódik. Mivel a jód apoláris,ezért csak a széntetrakloridban tud feloldódni,mivel az egy apoláris oldószer.
4. Amelyik kémcsőben van a jód és víz,arra még öntünk széntetrakloridot. Itt a jód átoldódik a széntetrakloridba,így két fázist kapunk,mivel a víz nem oldódik, láthatóan elkülönül.
jód széntetrakloridban |
réz-szulfát |
2012. március 25., vasárnap
Az oldat: A többkomponensü
anyagi halmazokat keverékeknek is nevezzük.Az egyfázisú keverékek közé tartoznak
az oldatok.Az oldatok több
komponensü-oldott anyagból és oldószerböl álló-cseppfolyós halmazállapotú anyagok.
Az oldódás: Oldódásnak nevezzük az oldódó anyag és az oldószer kémiai
részecskéinek elkeveredését. Az oldódás az oldódó anyag és az oldószer közötti
kölcsönhatás eredménye. Az oldás során az oldódó anyag részecskéi között ható
kötések felbomlanak,és új kötések alakulnak ki az oldandó anyag részecskéi és
az oldószer részecskéi között.
Endoterm és exoterm folyamat: Mivel az oldódás kémiai kötések
felbomlásával és kialakulásával jár, ezért szükségképpen energiaváltozás is
kíséri. Amennyiben a régi kötések felbontásához nagyobb energia szükséges,mint
a kialakuló új kötések energiájának összege,az oldódás során a rendszer
energiát vesz fel a környezetétől. Ilyenkor az oldódás endoterm folyamat,és ezt
úgy észlelhetjük hogy az oldat és környezete lehül.Fordított esetben,tehát ha a
régi kötések felbontása kevesebb energiát igényel,mint a hidratáció során
felszabaduló energia,a rendszer energiát ad át a környezetének.Ilyenkor az
oldódás exoterm folyamat,és ezt pedig úgy észlelhetjük,hogy az oldat és
környezete felmelegszik.
az oldódás folyamata |
Az oldódás sebességén az időegység alatt feloldott anyag mennyiségét
értjük.Az oldódás sebességét növelni lehet keveréssel,a hőmérséklet növelésével
(gázok esetén a nyomás növelésével is) ,vagy az oldott anyag és az oldószer
érintkezési felületének növelésével ( szilárd anyag esetén pl. aprítással.
széntetraklorid, apoláris oldószer |
víz, poláris oldószer |
Telítetlen és telített oldat:
Azokaz az oldatokat,amelyekben-adott hőmérsékleten és nyomáson-már
nem tudunk több oldódó anyagot feloldani,telített oldatoknak nevezzük.A
telített oldat összetétele az oldhatóság.Az oldhatóságot leggyakrabban
tömegszázalékban vagy 100 g oldószerben oldható anyag tömegével szoktuk
megadni.Biztosan telített az oldat,ha a cseppfolyós halmazállapotú oldat tartósan
érintkezik a fel nem oldott anyaggal.Ilyenkor időegység alatt ugyanannyi anyag
oldódik mint amennyi kiválik.Más szavakkal az oldódás sebesége megegyezik a
kiválás sebességével.Ezt az állapotot nevezzük oldódási egyensúlynak.A telített
oldat tehát oldódási egyensúlyban van a fel nem oldott anyaggal.
Azt az oldatot,amelyik-adott hőmérsékleten és nyomáson-kevesebb
oldott anyagot tartalmaz,mint a telített oldat,telítetlen oldatnak nevezzük.A
telítetlen oldat még képes további oldódó anyagot (fel)oldani.
Oldatok összetétele:
Az oldatok összetételét általában az oldott anyag mennyiségének az
oldat mennyiségéhez való viszonyításával adjuk meg. Ezt a mennyiségi viszonyt
gyakran fejezzük ki százalékban. Így beszélünk tömegszázalékos, térfogatszázalékos
és anyagmenyiség-százalékos összetételről.A százalékos összetétel azt fejezi
ki, hogy az oldat mennyiségének (tömegének,térfogatának,anyagmennyiségének)
hány százaléka az oldott anyag mennyisége.(tömege,térfogata,anyagmennyisége)
A koncentráció:
Mivel az oldatok folyadékok, és a folyadékoknak könnyebb a térfogatát
megmérni, mint a tömegét, ezért fontos tudnunk, hogy egységnyi térfogatú
oldatban mennyi oldott anyag található.Ha az egységnyi térfogatú oldatban lévő
oldott anyag tömegét adjuk meg, akkor tömegkoncentrációról, ha az
anyagmennyiségét, akkor anyagmennyiség-koncentrációról beszélünk.
A tömegkoncentráció az oldott anyag tömegének és az oldat
térfogaténak arányát fejezi ki: cm=moa/Vold.
Mértékegysége leggyakrabban g/dm3
vagy g/cm3 . Ilyen koncentrációegységgel
találkozhatunk például az ásványvizek összetételének megadásakor is: a „dús”
ásványvíz szén-dioxid tartalma általában 4-5 g/dm3 .(Vigyázat! Mértékegysége ugyanaz mint a
sűrűségé, de a két menyiség különbözik egymástól.A sűrűség esetén ugyanis
ugyanazon anyag tömegének és térfogatának arányáról van szó.)
Az anyagmennyiség-koncentráció („mólkoncentráció”, „molaritás”,
„koncentráció”) az oldott anyag anyagmennyiségének és az oldat térfogatának
arányát fejezi ki: cn=noa/Vold . Mértékegysége leggyakrabban: mol/dm3
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)